Egy generátorkészlet általában motorból, generátorból, átfogó vezérlőrendszerből, olajkörforgási rendszerből és energiaelosztó rendszerből áll. A kommunikációs rendszerben lévő generátorkészlet teljesítményeleme – dízelmotor vagy gázturbinás motor – alapvetően megegyezik a nagynyomású és az alacsony nyomású egységek esetében; Az olajrendszer konfigurációja és üzemanyag-mennyisége főként a teljesítményhez kapcsolódik, így nincs jelentős különbség a nagy- és alacsony nyomású egységek között, így nincs különbség a hűtést biztosító egységek levegőbeszívó és kipufogó rendszereire vonatkozó követelményekben sem. A nagyfeszültségű és az alacsony feszültségű generátorkészletek paraméterei és teljesítménye közötti különbségek főként a generátorrészben és az elosztórendszerben tükröződnek.
1. Térfogat- és súlykülönbségek
A nagyfeszültségű generátorok nagyfeszültségű generátorokat használnak, és a feszültségszint növekedése miatt a szigetelési követelményeik is magasabbak. Ennek megfelelően a generátorrész térfogata és súlya nagyobb, mint a kisfeszültségű egységeké. Ezért egy 10 kV-os generátoregység teljes térfogata és súlya valamivel nagyobb, mint egy kisfeszültségű egységé. A megjelenésben nincs jelentős különbség, kivéve a generátorrészt.
2. A földelési módszerek különbségei
A két generátoregység nullavezető-földelési módszerei eltérőek. A 380 V-os egység tekercselése csillagkötésű. Általában a kisfeszültségű rendszer egy közvetlen nullapont-földeléses rendszer, így a generátor csillagkötésű nullapontja kihúzható, és szükség esetén közvetlenül földelhető. A 10 kV-os rendszer egy kisáramú földelő rendszer, és a nullapont általában nincs földelve, vagy földelő ellenálláson keresztül van földelve. Ezért a kisfeszültségű egységekkel összehasonlítva a 10 kV-os egységekhez nullapont-elosztó berendezések, például ellenállásszekrények és kontaktorszekrények hozzáadása szükséges.
3. A védelmi módszerek különbségei
A nagyfeszültségű generátorok általában áramgyors megszakítás elleni védelem, túlterhelés elleni védelem, földelésvédelem stb. beépítését igénylik. Ha az áramgyors megszakítás elleni védelem érzékenysége nem felel meg a követelményeknek, hosszanti differenciálvédelem telepíthető.
Amikor egy nagyfeszültségű generátor üzeme során földelési hiba keletkezik, az jelentős biztonsági kockázatot jelent a személyzetre és a berendezésekre nézve, ezért földelési hibavédelmet kell kialakítani.
A generátor nulla pontját egy ellenállás földeli. Egyfázisú földelési hiba esetén a nulla ponton átfolyó zárlati áram érzékelhető, és relévédelemmel kioldási vagy leállási védelem valósítható meg. A generátor nulla pontját egy ellenállás földeli, amely korlátozhatja a zárlati áramot a generátor megengedett károsodási görbéjén belül, így a generátor hibákkal is működhet. A földelési ellenálláson keresztül a földelési hibák hatékonyan érzékelhetők, és relévédelmi műveletek hajthatók végre. A kisfeszültségű egységekkel összehasonlítva a nagyfeszültségű generátorokhoz nulla pont elosztó berendezések, például ellenállásszekrények és kontaktorszekrények szükségesek.
Szükség esetén differenciálvédelmet kell telepíteni nagyfeszültségű generátorokhoz.
Gondoskodjon háromfázisú áramkülönbség-védelemről a generátor állórész tekercsén. A generátor minden tekercsének két kimenő kivezetésére áramváltókat szerelnek, így megmérik a tekercs bejövő és kimenő kivezetései közötti áramkülönbséget, így meghatározva a tekercs szigetelési állapotát. Ha rövidzárlat vagy földelés lép fel bármelyik két vagy három fázisban, mindkét transzformátorban észlelhető a hibaáram, ezáltal aktiválva a védelmet.
4. Kimeneti kábelek közötti különbségek
Azonos kapacitásszint mellett a nagyfeszültségű egységek kimeneti kábelátmérője sokkal kisebb, mint az alacsony feszültségű egységeké, így a kimeneti csatornák helyigénye kisebb.
5. Az egységvezérlő rendszerek különbségei
A kisfeszültségű egységek vezérlőrendszere általában a gépház generátorrészének egyik oldalára integrálható, míg a nagyfeszültségű egységeknél a jelinterferencia-problémák miatt általában egy független egységvezérlő dobozt kell elhelyezni az egységtől elkülönítve.
6. A karbantartási követelmények eltérései
A nagyfeszültségű generátoregységek karbantartási követelményei különböző területeken, például az olajkörrendszer, valamint a levegőbeszívó és kipufogórendszer tekintetében megegyeznek a kisfeszültségű egységek karbantartási követelményeivel, de az egységek energiaelosztása nagyfeszültségű rendszer, és a karbantartó személyzetnek nagyfeszültségű munkavégzési engedéllyel kell rendelkeznie.
Közzététel ideje: 2023. május 9.
